Egyetem? Nyáron? - beszámolók és nyárbúcsúztató

Ha végre itt a nyár... És meleg az idő... Hova jár az ember? Hát nyári egyetemekre! És nem is akármilyenekre: idén nyáron kettő nyári egyetem is megszervezésre került valamilyen módon az ELTE jogi karához kapcsolódva, szóval mielőtt belevetem magam a szeptemberbe, utolsó nyári bejegyzésemben ezekről szeretnék beszámolni - a II. ÁJK Nyári Szabadegyetemről és az I. JÖSz nyári egyetemről. 

*A II. ÁJK HÖK Nyári Szabadegyetem*

Az ÁJK HÖK Nyári Szabadegyetemmel tavaly nyáron találkoztam először, és az volt az első gondolatom, hogy milyen kár, hogy még nem vagyok joghallgató, ez egy olyan program, amire igazán szeretnék menni. Miért? Mert egy csomó érdekes előadást ígért olyan témákban, amelyekről akkoriban még fogalmam sem volt, viszont nagyon érdekeltek. Igen, én már csak ilyen tanulós vagyok, de másokat például azért is vonzott nagyon ez a tábor, mert egyfajta utó-gólyatáborként lehetőséget biztosított öt nap felhőtlen (legfeljebb alkoholgőzös) szórakozásra - tehát itt mindenki megtalálta azt, amit keresett. 

Az esemény létét egyébként Czabán Samunak, a nyugalmazott HÖK elnöknek köszönhetjük, aki tavaly kitalálta, hogy milyen jó lenne egy ilyen, és olyan jól megszervezte, hogy idén is engedélyt kapott a HÖK arra, hogy meghirdesse. Samut egyébként ismertem korábbról, részben a FEB-es, részben a Bibós kalandjaim kapcsán, és őszintén mondhatom, hogy egy nagyszerű ember, aki mond három szót, és mindenkinek helyreáll a lelki békéje (ez nem egyszer történt meg velem is), úgyhogy már csak ezért is nagyon örültem, hogy mehetek erre az eseményre. 

Az esemény képe - sajnos még az élményképek "nem kerültek feldolgozásra" :( 

A nyári szabadegyetemet valamikor a tanév vége felé hirdették meg, és én azonnal jelentkeztem is, kértem menő pólót is (akkor pirosat, majd utólag átváltottam türkizkékre), és mivel early bird voltam, még kedvezményt is kaptam a jegy árából. Ezt követően pedig csak jöttek egymás után az események, és hirtelen azon kaptam magam, hogy éppen, hogy hazaértem a családi nyaralásról, már pakolnom is kell, hiszen másnap indulok Balatonlellére, az ÁJK nyári szabadegyetemre. 

Az utazás vonattal történt, aminek megvolt a maga előnye és a maga hátránya. A hátrány: ugyan vettem jegyet, ezek nem kerültek kiosztásra, szóval nem találtam ülőhelyet, így végül a táskámon ülve utaztam le a szükséges pár órát. Az előny: rendkívüli közösségépítő erővel bír a tömött vonaton nagy táskákkal bandába verődve oldalazás és ülőhelykeresés, szóval már az első órákban is új emberekkel ismerkedtem meg, például a sráccal, akivel mindig közösen szerepeltünk a polgári jog előadáson elhangzott példákban (mert mindketten elöl ültünk), de a nevén kívül semmit nem tudtam róla. 

Maga a kaland négy napos volt - valójában öt, de az ötödik nap már csak a hazatámolygásról szólt, és én azon már egyébként sem voltam ott - és ez a négy nap négy téma köré volt felfűzve: Integráció, Politika, Jövő, Kultúra. Az Integráción van a legkevesebb értelmeznivaló: az első nap, miután megérkeztünk és sikerült megszereznünk az alapvető pakkunkat (szobakulcs, karszalag, póló, nyakbaakasztó), összeverődtek az előzetesen beosztott csoportok, és csoportkovácsoló játékokat játszottak öt órán keresztül. A csoportokban az volt a pláne, hogy elsőtől harmadik évig politológusok és jogászok egyaránt voltak bennük, hogy valamivel jobban megismerhessük, hogy kikkel is járunk egy egyetemre. Este aztán még volt egy program, éjszakai fürdés és tábortüzezés, én viszont, mint kiváló közösségi ember (aki egyébiránt végtelenül álmos) rövid idő után úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni - és aludtam is nyolc órát. 

A második nap a Politika címet viselte, és ekkor már megrendezésre kerültek az első előadások. Két nagyelőadás volt (Migráció és nemzet; Oktatáspolitikai kerekasztal), amelyeket ebéd után a választható workshopok követtek (én a magyar fiatalok és a politika kapcsolatával foglalkozót választottam). Ezután sportnap következett, amelyet a sportosságom és a közösségbe való integráltságom fokának megfelelően olvasással töltöttem, utána egy rövid csopifogit követően egy csoportosan teljesítendő klasszikus ELTE ÁJK-s Pub Quiz következett, ami szokásosan nagyon jó volt. Mivel előző nap este kialudtam magam, most tovább maradtam az esti zenés-táncos mulatságon, erre az is ösztönzött, hogy a második napra már több emberrel ismerkedtem meg,  így pedig minden ilyesmi sokkal szórakoztatóbb :) 

Harmadik nap: Jövő. Ez volt a kedvenc napom, ugyanis ekkorra érkeztem meg igazán: már egy csomó embert ismertem (magamhoz mérten), és ezen a napon még további új embereket is megismerhettem, ráadásul volt egy nagyon érdekes előadás Happiness Management címmel, ami arról szólt, hogy valakinek az a munkája, hogy egy munkahelyen mindenki boldog legyen. Ez olyan csodálatos! :) Ami a worksopot illeti, kijátszottam a rendszert, és miután meghallgattam egyet, beültem egy másik végére, hogy aztán egy harmadik második felvonásán is részt vegyek - ez utóbbi a Szociopoly nevet viselte, és azt próbálhattuk egy társasjáték formájában, hogy hogyan lehet megélni segélyből, családi pótlékból és alkalmi munkából - gondolatébresztő és rendkívül megrázó volt. A napot egy jelmezes farsangi bál zárta állomásos játékokkal, és mivel ez volt az utolsó estém, úgy voltam vele, hogy fennmaradok addig, ameddig csak tudok (Kösze afterre jöttem haza másnap, ahol nem terveztem aludni, úgyhogy saját recept szerint négy óra alvásra mindenképpen szükségem volt az előző este). 

A negyedik napnak, amely a Kultúra címet viselte, tehát csak az elején maradhattam sajnos, de ennek is nagyon örültem, ugyanis ekkor volt az az előadás, amely a legérdekesebbnek ígérkezett számomra: Média Kerekasztal, amelyre egy 444-es, egy Indexnél dolgozó és egy Figyelő-szerző volt meghívva. Nyilván nem volt mentes a politikától, de éppen ez volt az egyik oka, hogy nagyon tetszett. Olyan érzésem volt, hogy az újságírói, vagy inkább az oknyomozói szakma megkívánja, hogy az ember valamelyes hiéna legyen, és bármennyire is nyűgözött le az egyik szerző érvelése és vitakultúrája, biztos voltam benne, hogy én soha nem mernék két szónál többet szólni hozzá, mert még akkor is bebizonyítja, hogy hülyeségeket beszélek, ha egyetértek vele. Mindenesetre rendkívül érdekes volt, a legjobb program szerintem. 

Ezután még ebédeltem, de utána sajnos indulnom kellett - azért nem fájt annyira a szívem, mert a vonat túloldalán a Kösze after várt :) Összességében nagyon jól éreztem magam, rengeteg új embert ismertem meg, sok érdekes dolgot hallottam és tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy vegyen részt egy ilyen táborban, ha van rá lehetősége. És persze itt is ezer köszönet Samunak, hogy mindezt életre hívta! <3 

*Az I. JÖSz Nyári Egyetem*

A másik kaland, amelyben részem volt, pedig az I. JÖSz Nyári Egyetem nevet viselte. Ezt a kétnapos rendezvényt a Joghallgatók Önképző Szervezete hívta életre, és struktúrájában valamelyest hasonlított a HÖK Nyári Szabadegyetemre, legalábbis annyiban, amennyiben a nyári egyetemek hasonlítanak egymásra: napközben előadások voltak különböző témákban, a nap végén pedig levezető programként zene és tánc, persze azokkal a jelentős különbségekkel, amelyeket az a tény hozott magával, hogy a JÖSz nyári egyetem a Közjegyzők házában került megrendezésre.

Amiben viszont nagyon eltért egymástól a két program, az azok politikai szellemisége volt: míg a HÖK nyári egyetemen gyakran tartottak előadást baloldali előadok, a JÖSz vendége többször is valamelyik kormánytag volt. Mindezek mellett egyikről sem mondható el, hogy kizárólag e hangok érvényesülésének engedett volna teret, ami szerintem egy rendkívül szimpatikus vonás volt mindkét részről. 

Ami a JÖSz nyári egyetem programjait illeti, itt is voltak választható előadások illetve olyan kerekasztal-beszélgetések, amelyekkel párhuzamosan nem futott program (ilyen kerekasztal-beszélgetés volt például a három budapesti jogi kar dékánjaival folytatott beszélgetés a hazai jogászképzés jövőjéről, vagy a kedvencem, a jog és demokrácia viszonya - ez utóbbi azért tetszett nagyon, mert volt lehetőségem megkérdezni egy alkotmánybírót arról, hogy szerinte mit jelent az Alaptörvényben a "történeti alkotmányunk vívmányai" fordulat, az, amiről az évfolyamdolgozatomat szeretném írni). Ezek mellett hallhattunk előadásokat JÖSz-tagoktól saját kutatásaikról, volt szeretetszolgálati szervezeteket népszerűsítő standolás és jogász-állásbörze, illetve az utolsó nap még néptáncoltam is Berecz István társaságában, ami igazán egyedülálló élmény (különösen, ha ismételten belegondolunk, hogy mindez a Közjegyzők házában történt). 

*A nyár utolsó napja*

Így telt tehát az elmúlt két hónapom. Bevallom őszintén, amikor június végén, az utolsó vizsgám után végignéztem a naptáramon, egy kicsit megijedtem: olyan sok programot zsúfoltam a végtelennek tűnő nyárba, hogy azt hittem, nem hogy ki nem pihenem magam ez idő alatt, hanem egyenesen elfáradok, mire kezdődik az új szemeszter. Hogy mi minden is volt ez? A vizsga utáni első héten gyermektáboroztattam, aztán jött a Horvát-magyar jogtörténeti csereszeminárium, a Középiskolások Szabadegyeteme, osztálytalálkozó, a Szabadegyetem Plusz '18, a családi nyaralás, a HÖK Nyári Szabadegyetem, a Kösze after és végül a JÖSz... A kezdeti elképzeléseim, hogy majd nyáron jól megírom előre az évfolyamdolgozatomat, természetesen semmivé foszlottak. 

Ugyanakkor a félelmeim messze nem igazolódtak be: ez az elmúlt időszak a maga minden pörgésével elképesztő élményekkel gazdagított, és egy olyan program sincs, amelyre utólag visszatekintve azt mondanám, hogy bár ne mentem volna el rá. Ha ki nem is pihentem magam, de feltöltődtem, fantasztikus kalandokat éltem át és fantasztikus embereket ismertem meg. Az elmúlt egy héten kicsit meg is köszörülte a torkát az aggodalom a szívemben, hogy mindezek után hogyan fogom megtalálni a helyemet ismét az egyetemen - tartott is mindez addig, amíg csütörtökön be nem mentem konzultálni az évfolyamdolgozatomról (kivel, ha nem) Gosztonyi Gergellyel, illetve el nem kezdtem összerakni a beadandó anyagomat a Májt tanszék által meghirdetett demonstrátori pályázatra. 

És persze felvettem a tárgyaimat is... Hála Istennek minden rendben ment, szinte mindent sikerült a tervek szerint abszolválnom. Ami igazán fontos volt, hogy sikerüljön a Polgári jog 4. szemináriumot felvennem Csizmazia Norbert tanár úrhoz, és mivel egy kedd reggel nyolcas időpontot választottam nem volt leküzdhetetlenül nagy a konkurencia. Emellett szerettem volna ismét felvenni Fruzsihoz az ezúttal Jogszociológia néven meghirdetett Társadalomelmélet-típusú tárgyat, innen sajnos kicsúsztam, viszont Fleck professzorhoz bejutottam, szóval egy szavam sem lehet. Ezen kívül szerettem volna Hoffman Istvánhoz felvenni a Közigazgatási jog 1. szemináriumot, ami (részben szerintem a hétfő reggel nyolcas időpontnak is köszönhetően) szintén sikerült, a többi tantárgy esetében pedig deduktív logikával választottam oktatót. Most, hogy újra beköszönt a szezon, úgyis részletesebben írok majd mindenkiről... Addig is, hagyjuk még meg ezt a mai napot a nyárnak, és búcsúztassuk úgy, ahogy illik: egy montázzsal, ami ugyan a tavalyi nyári szabadegyetemről készült, de összességében az élményt mégis tükrözi :)

Kedves olvasó, ha valamilyen véleményed, javaslatod van a bejegyzéssel vagy a bloggal kapcsolatban, kérlek, írd meg hozzászólásban vagy üzenetben, minden észrevételt, gondolatot hálásan fogadok. Köszönöm, hogy elolvastad - Gyapotpihe